Hogyan kell idézni
Absztrakt
A büntetőjog alkotása olyan absztrakciós folyamat, amely során a törvényhozó a sokezer, változatos formákban felbukkanó életbeli jelenséget - büntetőjogi kifejezéssel: történeti tényállást - egyes közös ismérvek alapján ugyanazon törvényi diszpozíciók keretei között nyilvánít büntetendővé. Az egyes tényállásokhoz rendelt büntetési tételek meghatározásával jelzi továbbá az adott bűncselekmény absztrakt társadalomra veszélyességét. A jogalkalmazás mindezt úgy teszi gyakorlativá, hogy a konkrét ügy felderítése nyomán megállapítható/bizonyítható tények alapján szubszumálja a történeti tényállást a törvényi tényállás alá. Büntetőjogi értelemben pozitív előjelű - tehát felelősség megállapításával járó - ügyekben ezt a feladatot alapvetően a büntetőbíróság látja el. Amennyiben a terhelt bűnössége anyagi és processzuális értelemben is aggálytalanul megállapítható, a relatíve határozott szankciórendszer szabályainak megfelelően kerülhet sor a (tágabb értelemben vett) büntetéskiszabásra, egész pontosan, dualista szankciórendszerben büntetés kiszabására és/vagy intézkedés (főszabály szerint kombinatív) alkalmazására. E tevékenységet a szakirodalom méltán tekinti az egyik legfontosabb bírói feladatnak, elöljáróban akár csupán ezért is üdvözlendő volt Pápai-Tarr Ágnes a jelen recenzió tárgyát képező, 2024-ben, a Novissima Kiadó gondozásában megjelent, több mint 400 oldalas, A büntetéskiszabás aktuális kérdései című monográfiájának elkészítése.
Hivatkozások
Ambrus István - Ujvári Ákos: Adalékok a büntetéskiszabás elvi és gyakorlati kérdéseihez. Magyar Jog. 2020/10. 585-591.
Ambrus István: Az állatkínzás újraszabályozása a változó társadalmi felfogás tükrében. In: Gárdos-Orosz Fruzsina (szerk.): A magyar jogrendszer rezilienciája 2010-2020. Budapest, Társadalomtudományi Kutatóközpont-ORAC, 2022. 515.
Ambrus István: Együttalkalmazási tilalmak, valamint valódi és látszólagos kógencia a büntetőjog szankciórendszerében. Belügyi Szemle. 2018/6. 88-107. https://doi.org/10.38146/BSZ.2018.6.6
Belovics Ervin: Büntetőjog I. Általános Rész. Hatodik, hatályosított kiadás. Budapest, ORAC, 2025.
Dorang Zsanett: Büntető jogegységi határozat az összbüntetési eljárásról. Az indítványhoz kötöttség és az indítvány egységességének értelmezési kérdései. Jogesetek Magyarázata. 2025/3-4.
Eric Armbrecht: Das Strafzumessungsmodell der Sentencing Guidelines nach englischem Vorbild. Ein rechtsvergleichender Beitrag zur Diskussion über eine Reform des Strafzumessungsrechts. Berlin, Duncker & Humblot, 2026.
Földvári József - Gál István László: Magyar büntetőjog. Általános Rész. Budapest, Osiris, 2024.
Gellér Balázs - Ambrus István - Vaskuti András: A magyar büntetőjog általános tanai II. Büntetéstan (A büntetőjogi jogkövetkezmények tana). Budapest, ELTE Eötvös, 2019.
Györgyi Kálmán: Büntetések és intézkedések. Budapest, KJK, 1984.
Horváth Tibor: A büntetéskiszabás jogi és kriminálpolitikai problémái Magyarországon. Jogtudományi Közlöny. 1981/1. 22.
Nagy Ferenc: Intézkedések a büntetőjog szankciórendszerében. Budapest, KJK, 1986.
Osztovits András: Törvénymódosítás a bírósági joggyakorlat egységesítése érdekében - jó irányba tett rossz lépés? Magyar Jog. 2020/2. 72-80.
Pápai-Tarr Ágnes: A büntetéskiszabás aktuális kérdései. Budapest, Novissima, 2024. 5.
Pápai-Tarr Ágnes: Büntetéskiszabás az alku tárgya? Kihívások és válaszok a büntetéskiszabás fejlődéstörténetében. Közjavak. 2019/4. 8-9. https://doi.org/10.21867/KjK/2019.4.1
Rendeki Sándor: A büntetés kiszabása. Enyhítő és súlyosító körülmények. Budapest, KJK, 1976.
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
Copyright (c) 2026 Jogtudományi Közlöny