A jogbölcselet magyar nyelvű művelésének kezdetei

Al-Kendi: Bevezetés a természeti jogba. (Ismertetés) Figyelmező az egyetemes literatura körében. 1838/28. sz. 454-455.

Apáczai Csere János: Magyar Encyclopaedia. Az az, Minden igaz es hasznos Böltſeſégnek ſzep rendbe foglaláſa és Magyar nyelven világra botſátáſa. Ultrajecti, Ex Officinâ Joannis à Waesberge, 1653.

Bakos Gábor: A magyar jogi műnyelv kérdéséhez. Jogirodalmi és nyelvészeti tanulmány tekintettel jogi műveltségünk jelenére, múltjára, mivoltára és gyökeres javítására. Budapest, M. T. Akadémia Könyvkiadó-hivatala, 1880

Csatskó Imre: Bevezetés a' természeti jogba és a' tiszta általános természeti jog. Győrött, Streibig, 1839.

Decsy Sámuel: Pannóniai Féniksz avagy hamvából fel-támadott magyar nyelv. Béts [Bécs], Trattner, 1790.

Finkey Ferenc: A tételes jog alapelvei és vezéreszméi. I. köt. Bevezetés és a jogbölcsészet kifejlődésének története. Budapest, Grill Károly Könyvkiadóvállalata, 1908. 126.

Gedeon Magdolna: A magyar jogi nyelv történetéről. In: Szabó Miklós - Vinnai Edina (szerk.): A törvény szavai. Miskolc, Bíbor Kiadó, 2018. 199-222.

Jutai Péter: Nehézségek a magyar jogi műnyelv megalkotása körül a 19. század első felében. Jogtörténeti Szemle. 2008/2. sz. 22-30.

Kovács Ferenc: A magyar jogi terminológia kialakulása. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1964; B. Kovács Mária: A magyar jogi szaknyelv a XVIII-XIX. század fordulóján. Miskolc, Miskolci Bölcsész Egyesület Magyar Nyelvtudományi Tanszéke, 1995

Kovács Mária: A magyar jogi terminológia egységesülése a XVIII-XIX. század fordulóján. In: Lizanec, Péter (szerk.): Acta Hungarica. XVIII. Nyelvek, irodalmak és kultúrák kölcsönhatása a Kárpát-medencében. XV. Nemzetközi Tudományos Konferencia. Uzhgorod, 2008. 145-150.

Kunoss Endre: Gyalulat, vagyis megmagyarosított jegyzéke azon idegen szavaknak, mellyek különféle nyelvekbül kölcsönöztetvén, a' magyar beszédben és irásban korcsosítva vagy eredetikép használtatnak. Pest, Landerer, 1835.

Kunoss Endre: Szófüzér, vagyis a' tudomány, müvészség, társalkodás és költészet újonnan alkotott vagy fölélesztett szavainak jegyzéke. Pest, Landerer, 1834.

Kunoss Endre: Töredékrész a' természeti jogból. Tudományos Gyűjtemény. 1836/5. köt. 96-108.

Kunoss Endre: Valami, a' Természeti Jogból. (Töredék-rész.) Tudományos Gyűjtemény. 1832/5. köt. 36-58.

Luczenbacher János: Elmélkedések a' Természeti Justudomány állapotjáról. Tudományos Gyűjtemény. 1828/8. köt. 62-81.

Martini, Carl Anton von: Des Freyherrn von Martini Lehrbegriff des Natur-Staats- und Völkerrechts. Aus dem Lateinischen. welcher den praktischen Theil des Naturrrechts enthält. 2. köt. Wien, Sonnleithner, 1784.

Nótári Tamás: Megjegyzések a magyar jogi műnyelv kialakulásának törvényi hátteréhez. Glossa Iuridica. 2014/1. sz. 132-138.

Nyomárkay István: Nyelvújítások Közép-Európában a 19. században. Kísérlet az anyanyelvi terminológiák kialakítására a közép-európai nyelvekben. Magyar Nyelvőr. 2007/2. sz. 185-195.

Pauler Tivadar: Az észjogtudomány' fejlődése 's jelen állapotja. Tudománytár (Új folyam). 1842.

Pauler Tivadar: Észjogi alaptan. Pest, Emich, 1854. 159.

Péter Katalin: Werbőczy anyanyelvi fordításainak tanulságai - értelmiségi feladatvállalás a 16. században. Történelmi Szemle. 2012/3. sz. 421-440.

Sartori Bernárd: Magyar nyelven filosofia. Az az: a' böltsesség' szeretésének tudománnyából némelly jelesebb kérdések. Eger, Püspöki Oskola' Betőiv., 1772.

Solymosi László: Anyanyelv és jogi írásbeliség a középkori Magyarországon. Történelmi Szemle. 2011/4. sz. 500.

Sz. Szilágyi János: Oskolai Tanitó Könyv a' Tétető (practica) Filosofia második része. Természeti Törvény Tudomány. (Jus naturae) vagy: Azon Törvényeknek és Juſsoknak tudományos előadása, meljek a' józan okosságból véſzik eredeteket, egyenesen. Szigeth [Máramarossziget], Gotlíb, 1813.

Szabadfalvi József: "A' hasznos Tudományoknak Hazai nyelven való előmozdítása". A magyar nyelvű jogbölcseleti irodalom kialakulása. Jogtörténeti Szemle. 2020/2. sz. 1-13.

Szabadfalvi József: A magyar jogbölcseleti gondolkodás kezdetei. Werbőczy Istvántól Somló Bódogig. Budapest, Gondolat, 2011. 11-59.

Szabadfalvi József: A magyar jogbölcseleti gondolkodás története. Budapest, Gondolat, 2024. 11-103.

Szabadfalvi József: A magyar jogi nyelv fejlődése a 19. század elejétől az elmúlt századfordulóig. Jogtudományi Közlöny. 2020/3. sz. 112-121.

Szabadfalvi József: A magyar jogi nyelv kialakulása és fejlődése a 19. század elejéig. Jogtudományi Közlöny. 2020/1. sz. 12-20.

Szabadfalvi József: A Short History of the Formation of Hungarian Legal Terminology. Rechtsgeschichte - Legal History. 2023/31. sz. 77-90.

Szép Beáta: Adalékok a magyar jogi szaknyelv kialakulásának történetéhez. Magyar Nyelvőr. 2009/3. sz. 310-322.

Törvénytudományi Műszótár. Buda, Magyar Tudós Társaság, 1843. Második, "tetemesen" bővített kiadás. Pest, Eggenberger, 1847.

Újfalusy Nep. János: A' természeti hármas törvény. Rövid históriájával együtt. Pest, Trattner, 1825.

Virozsil Antal: Egyetemes természet- vagy észjog elemei. I. Főrész: Magán-természetjog. (Ford.: Márki Jósef) Pest, Heckenast, 1861

Virozsil Antal: Egyetemes természet- vagy észjog elemei. II. Főrész: Természetes nyilván- v. közjog. (Ford.: Hoffmann Lajos Pál) Pest, Heckenast, 1861.

Warga János: A' nyilvános észjog alapvonatjai. Tudománytár. 1835/7. köt. 100-118.; A' nemzeti észjog alapvonatjai. Tudománytár. 1835/8. köt. 136-141.

Warga János: A' társi észjog alapvonatjai. Tudománytár. 1835/5. köt. 83-90.

Warga János: Az okosságtörvény alapvonatjai. Tudománytár. 1834/4. köt. 27-46.