A haderő alkalmazása kapcsán bekövetkező környezeti károk büntetőjogi kérdései

Ágnes Czine

doi:10.59851/jk.80.09.2

HTML

Kulcsszavak

non-derogation elve
környezetkárosítás
Natura 2000
ökocídium
háborús környezetvédelmi bűncselekmények

Hogyan kell idézni

A haderő alkalmazása kapcsán bekövetkező környezeti károk büntetőjogi kérdései. (2025). Jogtudományi Közlöny, 80(9), 383-393. https://doi.org/10.59851/jk.80.09.2

Absztrakt

A környezetvédelemnek a polgári életben bekövetkező, vagyis az ipari, az urbanizációs és más tevékenységek folytán történő változását sem könnyű kézben tartani, háború idején pedig a katonai tevékenység korlátok közé szorítása első pillantásra szinte megvalósíthatatlannak látszik. A haderőnek nemcsak békeidőben, hanem háborúban is figyelemmel kell lennie az emberi környezet megváltoztatásával, esetleg elpusztításával járó következményekre, mert a hadviselés sokszor a környezet maradandó, széleskörű és súlyos károsodásával jár. A védelmet nemzetközi egyezmények és a hazai jogszabályok biztosítják. A védelem ultima ratio-ja a büntetőjog. A nemzetközi büntetőjogi jogfejlődés iránya az ökocídium tényállásának formálódásában teljesedik ki. Az ökocídium fogalma egyezményi szinten először a háborús bűncselekményekhez kapcsolódva jelent meg, majd a környezetpusztításnak ezt a mértékét a civil szférában is kezdték alkalmazni. A tanulmány fő kérdése, hogy a magyar büntetőjogi szabályozás ebben a tekintetben közelít-e az európai és a nemzetközi standardokhoz.

HTML

Hivatkozások

Ábrahám Aranka: A logisztika és a környezetvédelem kapcsolata a kiképzési rendezvények tervezése és végrehajtása során. Katonai Logisztika. 2016. évi különszám. 26.

Belovics Ervin - Molnár Gábor Miklós - Sinku Pál: Büntetőjog II. Budapest, HVG-ORAC, 2018. 62-65.

Béres Nóra: Ott vagyunk már? Néhány gondolat a környezet védelméről és a nem nemzetközi fegyveres konfliktusokról. Miskolci Jogi Szemle. 2021/3. különszám. 60.

Bothe, Michael - Bruch, Carl - Diamond, Jordan - Jensen, David: International law protecting the environment during armed conflict: gaps and opportunities. International Review of the Red Cross. 2010/9. sz. 570. https://doi.org/10.1017/S1816383110000597

Czine Ágnes: A természeti erőforrások védelmének alkotmányossági kérdései. Glossa Iuridica. 2024/1-2. sz. 248-249. https://doi.org/10.55194/GI.2024.1-2.13

Dippold Ádám: Még mindig szedi áldozatait az Agent Orange, a vietnami háború csodafegyvere. https://qubit.hu/2019/08/29/meg-mindig-szedi-az-aldozatait-az-agent-orange-a-vietnami-haboru-csodafegyvere (2024.12.04)

Gillett, Matthew Grant: Eco-Struggles: Using International Criminal Law to Protect the Environment During and After Non-International Armed Conflict. In: Stahn, Carsten - Iverson, Jens - Easterday, Jennifer S. (eds.): Environmental Protection and Transitions from Conflict to Peace. Clarifying Norms, Principles, and Practices. Oxford, Oxford University Press, 2017. 220-253. https://doi.org/10.1093/oso/9780198784630.003.0011

Gillett, Matthew Grant: Prosecuting environmental harm before the International Criminal Court. Doctoral Thesis. 90. https://hdl.handle.net/1887/62738 (2025.05.07.)

Görgényi Ilona - Udvarhelyi Bence: A környezeti bűncselekmények megítélésének változásai a hazai büntetőjogban. Miskolci Jogi Szemle. 2019/2. sz. 334-335.

Hoffmann Tamás: Az emberiesség elleni bűncselekmények nemzetközi és magyar jogi szabályozása. Állam- és Jogtudomány. 2017/1. sz. 30.

Killean, Rachel: From Ecocide to Eco-Sensitivity: 'Greening' Reparations at the International Criminal Court. The International Journal of Human Rights. 2021/2. sz. 323-347. https://doi.org/10.1080/13642987.2020.1783531

Kónya István (szerk.): Magyar büntetőjog. Kommentár a gyakorlat számára II. Budapest, HVG-ORAC, 2020. 991.

Minkova, Liana Georgieva: The Fifth International Crime: Reflections on the Definition of "Ecocide". Journal of Genocide Research. 2023/1. sz. 69. https://doi.org/10.1080/14623528.2021.1964688

Palmer, Michael G.: Compensation for Vietnam's Agent Orange Victims. International Journal of Human Rights. 2004/1. sz. 1-15. https://doi.org/10.1080/1364298042000212510

Regős Franciska: A Nemzetközi Jogi Bizottság és a környezet védelme háborús konfliktusok idején. Iustum Aequum Salutare. 2020/3. sz. 166.

Roberts, Adam: Environmental Destruction in the 1991 Gulf War.(2024.12.04.) https://doi.org/10.1017/S0020860400071151

Sziebig, Orsolya Johanna: The Crime of Ecocide through Human Rights Approach, The "Universal" Right to a Healthy Environment as a Driving Force Calling for Ecocide Legislation. Acta Humana - Emberi Jogi Közlemények. 2024/2. sz. 80. https://doi.org/10.32566/ah.2024.2.5

Tahyné Kovács Ágnes: Büntetőjoggal az ökocídium ellen. Országút. 2024. július 6. https://orszagut.com/kornyezet/kornyezetkarositas-romai-statutum-buntetojoggal-az-okocidium-ellen-6167 (2025.05.07.).

Végh Károly: "And who will desalt Carthage's grounds?" - International environmental legal approaches of the Yugoslavian wars 1991-1999 ["Ki sótalanítja Karthágó földjeit?" - A volt Jugoszlávia területén zajlott fegyveres konfliktusok (1991-1999) egyes nemzetközi környezetvédelmi jogi vetületei]. Debreceni Jogi Műhely. 2005/1. sz. 62.