Kulcsszavak
gyermeki jogok
gyermek legjobb érdeke
alkotmánybíráskodás
alapjogvédelem
államcélok
Hogyan kell idézni
Absztrakt
E tanulmány célja, hogy a gyermeki jogok felfogása kapcsán azonosítsa és elemezze az államnak a gyermeki jogok védelme terén játszott szerepére, kötelezettségeinek tartalmára vonatkozó értelmezési sarokpontokat és ellentmondásokat az Alkotmánybíróság gyakorlatában. A gyermekek jogai és azok védelme kapcsán kulcsfontosságú annak mélyebb áttekintése, hogyan alakult ki az állam objektív gyermekvédelmi kötelezettsége, milyen jelentősége volt ebben a gyermek legjobb érdeke elvének. Izgalmas kérdés, hogy egy adott állami beavatkozás a gyermek, a szülő jogainak gyakorlásába mennyire paternalista, és hogyan tárható fel a gyermek legjobb érdeke az alapjogi konfliktusban. A tanulmány az objektív intézményvédelmi koncepció és a gyermek legjobb érdeke elvének fő összetevőit mutatja be röviden, majd főként a kronológiát követve az Alkotmány és az Alaptörvény hatálya alatt elemzi és értékeli az alkotmánybírósági gyakorlat mérföldköveit, azok változását, kitérve a legújabb tendenciákra is.
Hivatkozások
Bereczki Ildikó: Gyermeki jogok a szülői felelősségről szóló nemzetközi magánjogi szabályozás perspektívájából. Budapest, Wolters Kluwer, 2021. 94.
Hajas Barnabás - Schanda Balázs: 67. § [A gyermekek jogai]. In: Jakab András (szerk.): Az Alkotmány kommentárja II. Budapest, Századvég, 2009. 2386-2387.
Halmai Gábor - Tóth Gábor Attila: Emberi jogok. Budapest, Osiris, 2008. 104.
Lápossy Attila (szerk.): Harminc/30. Jubileumi ombudsman-kötet a Gyermekjogi Egyezmény tiszteletére. Budapest, Alapvető Jogok Biztosának Hivatala, 2019.
Lápossy Attila: Intézmény védve & korlátozva: az intézményes érdekvédelem és az arra alapozott alapjog-korlátozás veszélyei az Alkotmánybíróság gyakorlatában. In: Kocsis Miklós - Zeller Judit (szerk.): A köztársasági alkotmány 20 éve. Pécs, PAMA, 2009. 268-269.
Lápossy Attila: Ki nevel a végén? A szülő neveléshez való jogának tartalmáról és határairól. Családi Jog. 2022/3. sz. 1-7.
Lápossy Attila: Kockázatok és mellékhatások tekintetében. A gyermeki alapjogok gyakorlása. Jogtudományi Közlöny. 2024/3. sz. 112-121. https://doi.org/10.59851/jk.79.03.2
Lux Ágnes: 9/2019. (III. 22.) AB határozat - az ún. Taigetosz-törvény. In: Gárdos-Orosz Fruzsina - Zakariás Kinga (szerk.): Az alkotmánybírósági gyakorlat. Az Alkotmánybíróság 100 elvi jelentőségű határozata 1990-2020. Második kötet. Budapest, Társadalomtudományi Kutatóközpont, HVG-ORAC, 2021. 991-992.
Szakály Zsuzsa: Az Alkotmánybíróság határozata gyermek jogellenes elvitele ügyében. A gyermek legfőbb érdeke az alkotmányos rendszerben. Jogesetek Magyarázata. 2021/1. sz. 37-46.
Szentgáli-Tóth Boldizsár: A gyermekek jogai az Emberi Jogok Európai Bíróságának gyakorlatában a magyar vonatkozású ügyek tükrében. In: Szeibert Orsolya (szerk.): Gyermekjogi panoráma. Budapest, ELTE Eötvös, 2019. 81.
Takács, Nikolett: The threefold concept of the best interests of the child in the immigration case law of the ECtHR. Hungarian Journal of Legal Studies. 2022/1. sz. 100. https://doi.org/10.1556/2052.2021.00317
Vandenhole, Wouter: Distinctive characteristics of children's human rights law. In Brems, Eva - Desmet, Ellen - Vandenhole, Wouter (eds.): Children's Rights Law in the Global Human Rights Landscape: Isolation, Inspiration, Integration. London, Routledge, 2017. https://doi.org/10.4324/9781315637440-2
Zakariás Kinga: Az emberi méltósághoz való alapjog. Összehasonlító jogi elemzés a német és magyar alkotmánybírósági gyakorlat tükrében. Budapest, Pázmány Press, 2019. 70-73.
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
Copyright (c) 2025 Jogtudományi Közlöny