Jogállam, jogeszme: Szabadfalvi József kötetéről

Absztrakt

Szabadfalvi József "A jogállam a jogeszme megvalósítását czélzó intézmény." Jogállam-koncepciók Magyarországon a 20. század közepéig című kötete (Budapest, Gondolat, 2023) számos oknál fogva nagyon aktuális. Fejtegetéseit azonnal a jogállamiság fogalmának a bemutatásával kezdi, amely a jognak olyan általános uralmát jelenti, amelynek az állam is aláveti magát. Ez egyben azt is jelenti, hogy az állam olyan jognak veti alá a politikáját, amely nemcsak egy szűk elit, hanem a társadalom többsége érdekeinek is megfelel. Hogy az állam politikája a társadalom többsége által elfogadott túlhatalmat korlátozó helyes jog legyen, első lépésként a hatalmi ágak megosztását kellett megvalósítani. Ezt először Montesquieu mondta ki az államhatalom megosztásának tanával, mely szerint a törvényhozástól elkülönült a törvények végrehajtása, továbbá szükséges, hogy a bírói hatalom az előző kettőtől általánosságban függetlenné váljon, és többek között olyan speciális szervezete épüljön ki, amely kifejezetten a közigazgatás határozatainak és intézkedéseinek jogszerűséget mellőző, vagy háttérbe szorító vonásait korrigálni, kiiktatni képes. Eme igény és folyamat történelmi fejlődésének a bemutatása során rávilágít a szerző arra, hogy a közigazgatás jogszerűségének a fokozott biztosítása érdekében a közigazgatástól független, annak jogszerűségére vigyázó közigazgatási bírósági szervezet alakult ki, amely kezdetben az országos közigazgatás centrumában jelent meg, később azonban decentralizálódott és létrejöttek a területi közigazgatási bíróságok a központi közigazgatási bíróság mellett. Ezt követően a jogállamiság fejlődése a törvényhozás feletti kontroll kialakításának az igényében mutatkozott meg, amely elvezetett az alkotmánybíráskodáshoz, amely az Amerikai Egyesült Államok kivételével szintén elkülönült az általános bírósági szervezettől és a törvényhozás kontrollját jelenti.