Kulcsszavak
algoritmikus döntéshozatal
mesterséges intelligencia
tényállás-megállapítás
szubszumció
jogértelmezés
Hogyan kell idézni
Absztrakt
A jelen tanulmány fő kérdésének (büntetőbírósági döntéshozatal algoritmikus támogatása) rendszerbe helyezése azon jogtudományi kutatások rendszerezésével történik, amelyek a digitalizációs kihívások színes horizontján folynak. Az igazságszolgáltatás általános digitalizációs kihívásain túl a fókusz a büntető igazságszolgáltatásra helyeződik, hogy meghatározzuk azt az elméleti keretrendszert, amelyben az algoritmikus döntéshozatal lehetőségeit feltáró tudományos kutatásnak helye lehet, azaz azokat az alapkérdéseket, amelyeket meg kell válaszolni ahhoz, hogy a büntetőbíró tevékenységét algoritmusok (mesterségesintelligencia-alapú megoldások) segítsék vagy helyettesítsék. A tanulmány a büntetőeljárás bírósági (tárgyalási) szakaszára koncentrál és azonosítja a bíró döntési mátrixának a csomópontjait, amelyeknél elvi szinten felmerülhet az algoritmikus támogatás lehetősége. A vizsgálat kiterjed az esetleges tanulóadatok körére és azokra az axiomatikus korlátokra, amelyek a tudományos vizsgálatot is fékezik, mivel megváltoztatásukhoz paradigmaváltásra lenne szükség. Az elméleti keretrendszer tudományos alapjául szolgál azon tudományos kutatások lefolytatására, amelyek a büntetőeljárásban hozott büntetőbírói döntések algoritmikus támogatásának kialakítását és lehetőségeit vizsgálják, így azt fel lehet használni egy tudományos kísérlet kialakításához (embercsempészés miatti büntetőügyek büntetéskiszabási gyakorlatát érintően).
Hivatkozások
[2] Magyarország Mesterséges Intelligencia Stratégiája 2020-2030, 2020. május. Digitális Jólét Program, Mesterséges Intelligencia Koalíció.
[3] Európai Bizottság: Javaslat az Európai Parlament és a Tanács rendelete a mesterséges intelligenciára vonatkozó harmonizált szabályok (a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály) megállapításáról; SEC(2021) 167 final; 2024. március 14.; az Európai Parlament 2021. október 6-i állásfoglalása a mesterséges intelligenciáról. a büntetőjogban, és annak a rendőrség és az igazságügyi hatóságok általi felhasználásáról büntetőügyekben [2020/2016(INI)]; Európa Tanács: "Framework convention on Artificial Intelligence, Human Rights, Democracy and the Rule of Law" előkészítése (2024); Recommendation CM/Rec(2020)1 of the Committee of Ministers to member States on the human rights impacts of algorithmic systems; CEPEJ, European Ethical Charter on the use of artificial intelligence (AI) in judicial systems and their environment, 2018.
Aitken, Colin - Roberts, Paul -Jackson, Graham: Fundamentals of Probability and Statistical Evidence in Criminal Proceedings: Guidance for Judges, Lawyers, Forensic Scientists and Expert Witnesses. Royal Statistical Society, 2010. https://www.maths.ed.ac.uk/~cgga/rss.pdf (2024.02.20.)
Ambos, Kai (Hrsg.): Strafzumessung. Angloamerikanische und Deutsche Einblicke. Göttingen, Göttingen University Press, 2020.
Ambrus István: Digitalizáció és büntetőjog. Budapest, Wolters Kluwer, 2021.
Anthony W. Flores -Lowenkamp, Christopher T. - Bechtel, Kristin: False positives, false negatives, and false analyses: A rejoinder to "machine bias: There's software used across the country to predict future criminals. and it's biased against blacks. Federal Probation Journal. 2016/2. sz. 38-46.
Barabás A. Tünde (szerk.): Alkalmazott kriminológia. Budapest, Dialóg Campus, 2020. 158., 279-289.
Bencze Mátyás: Elvek és gyakorlatok. Jogalkalmazási minták és problémák a bírói ítélkezésben. Budapest, Gondolat, 2011. 16.
Bergius, My - Ernberg, Emelie - Dahlman, Christian - Sarwar, Farhan: Are judges influenced by legally irrelevant circumstances? Law, Probability and Risk. 2020/19. sz. 157-164. https://doi.org/10.1093/lpr/mgaa008
Bowman, Frank O. III: The Failure of the Federal Sentencing Guidelines: A Structural Analysis. Columbia Law Review. 2005/4. sz. 1315-1350.
Chronowski Nóra - Kálmán Kinga - Szentgáli-Tóth Boldizsár: Régi keretek, új kihívások: a mesterséges intelligencia prudens bevonása a bírósági munkába és ennek hatása a tisztességes eljáráshoz való jogra. Glossa Iuridica. 2022/4. sz. 7-38.
Czebe András: A mesterséges intelligencia alkalmazásának elméleti keretei a büntetőeljárásban. Kúriai Döntések. 2021/7. sz. 1111-1119.
De Wilde, Philippe - Arora, Payal - Buarque, Fernando - Chin, ik Chan - Thinyane Mamello - Stinckwich, Serge - Fournier-Tombs, Eleonore - Marwala, Tslilidzi: Recommendations on the Use of Synthetic Data to Train AI Models. Tokyo, United Nations University, 2024). https://doi.org/10.18356/9789210056724
Dietrich, Bryce J. et al.: Emotional Arousal Predicts Voting on the U.S. Supreme Court. Political Analysis. 2018/2. sz. 237-243. https://doi.org/10.1017/pan.2018.47
Eszteri Dániel - Péterfalvi Attila: Amikor a gépeink tanulnak minket, avagy a mesterséges intelligencia alapú döntéshozatal és profilozás szabályozásának európai uniós törekvéseiről. Századvég. 2022/1. sz. 96.
Fantoly Zsanett - Herke Csongor: A mesterséges intelligencia a hatékonyabb büntetőeljárás szolgálatában. Magyar Jog. 2023/4. sz. 223-228.
Fantoly Zsanett: Mesterséges intelligencia a büntetőeljárás nyomozási szakaszában. Forum: Acta juridica et politica. 2022/1. sz. 49-61.
Fantoly, Zsanett - Lichtenstein, András: Siri, Alexa and Co. in the Criminal Justice System. The Use of Virtual Voice Assistants in Criminal Investigation and their Admissibility as Digital Evidence. In: Karsai-Wörner-Sözüer: i. m. 59-71., 13.
Fázsi László: A büntetéskiszabás elvei bírói szemmel. Magyar Jog. 2022/11. sz. 639.
Franssen, Vanessa - Berrendorf, Alyson: The use of AI tools in criminal courst. justice done and seen be done. International Review of Penal Law. 2021/1. sz. 199-223.
G. Karácsony Gergely - Glavanits Judit: A mesterséges intelligencia által támogatott jogtalálás lehetőségei a bírósági gyakorlatban. Jog - Állam - Politika. 2022/2. sz. 131-139.
Gless, Sabine - Wohlers, Wolfgang: Subsumtionsautomat 2.0 - Künstliche Intelligenz statt menschlicher Richter? In: Böse, Martin - Schumann, Kay H. - Toepel, Friedrich (Hrsg.): Festschrift für Urs Kindhäuser zum 70. Geburtstag. Baden-Bade, Nomos, 2019. 147-165. https://doi.org/10.5771/9783845286266-147
Górski, Marcin: Why a Human Court? On the Right to a Human Judge in the Context of the Fair Trial Principle. Eucrim. 2023/1. sz. 83-88. https://doi.org/10.30709/eucrim-2023-008
Herke Csongor: Mesterséges intelligencia a büntetőjogi döntéshozatalban. Jogtudományi Közlöny. 2023/4. sz. 65-176.
Karsai Krisztina: Algoritmusok és büntető igazságszolgáltatás. In: Török Bernát - Ződi Zsolt (szerk.): A mesterséges intelligencia szabályozási kihívásai: Tanulmányok a mesterséges intelligencia és a jog határterületeiről. Budapest, Ludovika, 2021. 357-386.
Karsai, Krisztina: Algorithmic Decisions within the Criminal Justice Ecosystem and their Problem Matrix. International Review of Penal Law. 2021/1. sz. 13-30.
Katz, D. M. et al.: A General Approach for Predicting the Behaviour of the Supreme Court of the United States. Plos ONE. 2017/4. sz. 1-18. https://doi.org/10.1371/journal.pone.0174698
Kuhl Andrea: Összehasonlító tanulmány a mesterséges intelligenciáról mint szakértői bizonyítékról a kontradiktórius és inkvizitórius büntető igazságszolgáltatási rendszerekben. Új Btk. 2023/2. sz. 34-44.
Lőrincz György: A mesterséges intelligencia alkalmazásával hozott döntés jogi megítélésének egyes kérdései. Gazdaság és Jog. 2019/4. sz. 1.
Máté István Zsolt: Az igazságügyi informatikai szakértő a büntetőeljárásban. Doktori értekezés, Pécsi Tudományegyetem, 2017.
Mezei Kitti: A modern technológiák kihívásai a büntetőjogban, különös tekintettel a kiberbűnözésre. Állam- és Jogtudomány. 2020/4. sz. 65-81.
Nagy Adrienn: Digitalizáció és mesterséges intelligencia a magyar igazságszolgáltatásban. Miskolci Jogi Szemle. 2020/3. sz. 109.
Nagy Anita: Mesterséges intelligencia szerepe a bírósági büntető ügyvitelben. Büntetőjogi Szemle. 2022/1. sz. 62-72.
Nink, David: Justiz und Algorithmen - Über die Schwächen menschlicher Entscheidungsfindung und die Möglichkeiten neuer Technologien in der Rechtsprechung. Berlin, Duncker & Humblot, 2021. 117. https://doi.org/10.3790/978-3-428-58106-1
Orbán József: Bayes-hálók a büntetőügyekben. PhD-értekezés, Pécs, 2018. 62.
Sourdin, Tanja: Judge v. robot? Artificial intelligence and judicial decision making. UNSW Law Journal. 2018/4. sz. 1114-1133. https://doi.org/10.53637/ZGUX2213
Szomora, Zsolt: Covert Online Entrapment in Transnational Criminal Cases / Case Study (Italy-Hungary). In: Karsai, Krisztina - Sözüer, Adem - Wörner, Liane (eds.): Digital Criminal Justice: a Studybook. Selected Topics for Learners and Researchers. Istanbul, Onikilevha, 2022. 71-82.
Tober, Sebastian: Ist Normanwendung automatisierbar? MMR. 2021. 779., 780.
Wang, Yixu et al.: Exploring New Frontiers of Deep Learning in Legal Practice: A Case Study of Large Language Models. International Journal of Computer Science and Information Technology. 2023/1. sz. 131-138. https://doi.org/10.62051/ijcsit.v1n1.18
Wörner, Liane: "Code is/creates Law". Im Programmcode festgelegte Regeln haben quasi-gesetzgeberische Macht oder das Programmieren der Algorithmen ist unsere Freiheit? Politikum, Tatort Rechtsstaat. 2023/4. sz. 65., 69.
Zavrsnik, Ales: Algorithmic justice: Algorithms and big data in criminal justice settings. European Journal of Criminology. 2019/5. sz. 635. https://doi.org/10.1177/1477370819876762
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
Copyright (c) 2025 Jogtudományi Közlöny