Absztrakt
A kondicionalitási mechanizmus keretében született igazságügyi reformcsomag a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvényt (a továbbiakban: Bszi.) több lényeges ponton módosította. A Kúria ügyelosztási rendszerének vonatkozásában a törvényes bíróhoz való jog nagyobb fokú érvényesítését tűzte ki célul a jogalkotó. A status quót megváltoztatva lehetővé vált az ügyelosztás nyomon követhetősége és annak szabályozása is egyértelműbbé vált a Kúria tekintetében. A reformok bizonyos szempontból valóban hoztak érdemi előrelépést, azonban túlzás volna azt állítani, hogy teljes mértékben beváltották a hozzájuk fűzött reményeket. Az Országos Bírói Tanács jogköreinek bővítése pedig a testület szerepén túlmutató változásokat hoz a bírósági igazgatásban, ami a jogterület közigazgatási jellegének ad nyomatékot.
Hivatkozások
Fisicaro, Marco: Protection of the Rule of Law and 'Competence Creep' via the Budget: The Court of Justice on the Legality of the Conditionality Regulation. European Constitutional Law Review. 2022/2. sz. 341. https://doi.org/10.1017/S1574019622000128
Vincze Attila: Igazságügyi reform kondicionalitási mechanizmus idején. Jogtudományi Közlöny. 2023/6. sz. 276.
Sajó András: Az önkorlátozó hatalom. Budapest, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó-MTA ÁJTI, 1995. 278.; Fleck Zoltán: A bírói függetlenség állapota. Fundamentum. 2002/1. sz. 33.
Kovács András György: Adalékok a Kúria első elnöke jogállamhoz való viszonyának megértéséhez. Fundamentum. 2020/4. sz. 20-34.
Eser, Albin: A "törvényes bíró" és kijelölése a konkrét ügyben. Magyar Jog. 1995/5. sz. 287-288.
F. Rozsnyai Krisztina: A közigazgatási perrendtartás első öt (hat) éve: módosulásról módosulásra. Magyar Jog. 2023/4. sz. 204.
Butler, Petra: The Assignment of Cases to Judges. New Zealand Journal of Public and International Law. 2003/1. sz. 85.
Lichtenstein József: A törvényes bíróhoz való jog és az ügyelosztási terv a német alaptörvényben és a törvénykezési szervezeti jogban. Jogtudományi Közlöny. 1993/1. sz. 17.
Lienhard, Andreas: Supervisory Control and Court Management. International Journal for Court Administration. 2009/1. sz. https://doi.org/10.18352/ijca.110, 32.
Levy, Marin K. - Chilton, Adam S.: Challenging the Randomness of Panel Assignment in the Federal Courts of Appeals. Cornell Law Review. 2015/1. sz. 24-28.
Büchel, Konstantin - Kiner, Regina - Lienhard, Andreas - Roller, Marcus: Automated assignment of judges to court panels: principles and empirical findings based on the Swiss Federal Administrative Court. Revue française d'administration publique. 2022/4. sz. 1005. https://doi.org/10.3917/rfap.184.0056
Kovács Ágnes: Ki védi meg a magyar bíróságok függetlenségét? MTA Law Working Papers. 2019/10. sz. 5-6.
Balázs István: 22/2019. (VII. 5.) AB határozat - Közigazgatási bíráskodás. In: Gárdos-Orosz Fruzsina - Zakariás Kinga: Az Alkotmánybírósági gyakorlat II. Budapest, Társadalomtudományi Kutatóközpont - HVG-ORAC, 2021. 1008-1009.
Magyary Zoltán: Magyar közigazgatás. Budapest, Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, 1942. 46.
Berényi Sándor: A közigazgatás intézményrendszere. In: Fazekas Marianna - Ficzere Lajos: Magyar közigazgatási jog. Általános rész. Budapest, Osiris, 2004. 97-98.
Barabás Gergely - F. Rozsnyai Krisztina: Közigazgatási bírói út. In: Barabás Gergely - F. Rozsnyai Krisztina - Kovács András György: Kommentár a közigazgatási perrendtartáshoz. Budapest, Wolters Kluwer, 2018. 150-153.
F. Rozsnyai Krisztina: A közigazgatási perjog néhány alapelvi aspektusa. Acta Humana. 2019/1. sz. 112. https://doi.org/10.32566/ah.2019.1.6
F. Rozsnyai Krisztina: Hatékony jogvédelem a közigazgatási perben. Budapest, ELTE Eötvös Kiadó, 2018. 56.
Jean Waline: Droit administratif. Párizs, Dalloz, 2010. 558-572. idézi: F. Rozsnyai: i. m. (2018) 55.

This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
Copyright (c) 2024 Jogtudományi Közlöny

