A Jogtudományi Közlöny egyike Magyarország legrégebbi jogi folyóiratainak. Az 1866-ban indult lap – megszakított megjelenése miatt – ma a 81. évfolyamánál jár és a mindenkori jogtudomány nagyjai és feltörekvő tehetségei közül válogatta szerzőit. A lap kiemelt törekvése az elméleti alaposság, igyekezve nem csorbítani a gyakorlati felhasználhatóságot sem. Ez a lapcél már csak azért is fontos, mert a lap a Magyar Tudományos Akadémia IX. osztályának felügyelete alatt működik, így az akadémiai szféra által megkövetelt magas színvonal megtartása elsődleges.
A folyóirat további fontos célkitűzése – tudományos közleményein, a jogalkotás és a joggyakorlat alakulásának követésén, valamint a jogirodalom és a jogélet fejleményeinek közvetítésén túl –, hogy a szakmai párbeszéd és viták fóruma legyen. Erősíteni akarjuk a jogterületek közötti kapcsolatokat a közös problémák és az „áthajlások” kiemelése útján. Nyitott az újság a jog szerepének multidiszciplináris megközelítései iránt, nemcsak elméleti értelemben, hanem a jogági gyakorlatok elemzése és értékelése szempontjából is.
Megjelenik: havonta
ISSN 0021-7166
Lapunk a Magyar Tudományos Akadémia IX. (Gazdaság- és Jogtudományok) Osztály Állam- és Jogtudományi folyóiratlistáján hazai 'A' kategóriás besorolást kapott.
FORMAI KÖVETELMÉNYEK
Technikai tudnivalók (tagolási és hivatkozási kérések) a szerzői útmutatónkban olvashatóak.
Lektorálási eljárás
A szerkesztők kizárólag magyarul korábban még nem közölt kéziratokat küldenek ki lektorálásra, ide nem értve a korábbi, már közölt kutatási eredményeken alapuló kéziratok későbbi jelentős átdolgozásait. A benyújtott kéziratok lektorálási eljárásának megindítását a főszerkesztő kezdeményezi, ha a kézirat megfelel a folyóirat által támasztott formai és tartalmi elvárásoknak. A folyóirat szerkesztősége a lektorálási eljárásra befogadott kéziratot anonimizált formában legkevesebb két független szakértőnek küldi meg bírálatra.
A lektorálási eljárás végén a szerkesztőség az alábbi döntések valamelyikét hozza meg:
- Ha a felkért bírálók támogatták a kézirat közlését, a szerkesztőség a kéziratot közlésre befogadja.
- Ha a felkért bírálók a kézirat átdolgozását javasolják, a szerkesztőség felkéri a szerzőt a kézirat átdolgozására, melyet utána egy másik bírálónak küld meg lektorálásra.
- Ha a felkért bírálók a kézirat elutasítását javasolják, a szerkesztőség a kéziratot elutasítja.
- Ha a felkért bírálók eltérő véleményt fogalmaznak meg, a szerkesztőség vagy saját hatáskörében dönt a kézirat befogadásáról, vagy harmadik bírálót kér fel a kézirat lektorálására.
Etikai szabályok
A Jogtudományi Közlöny elkötelezett az iránt, hogy valamennyi szerkesztőségi munkafolyamat tekintetében a COPE alapelveihez és ajánlásaihoz tartsa magát. A szerkesztőség mindent megtesz annak érdekében, hogy kizárólag tudományosan megalapozott, hiteles állítások jelenjenek meg a folyóiratban. A szerkesztőség mindennemű etikai visszaéléssel szemben határozottan fellép és zéró toleranciát érvényesít.
Visszaélések kivizsgálása
A szerkesztőség a tudomására jutott esetleges visszaéléseket minden esetben szigorúan kivizsgálja. A visszaélések kivizsgálására a szerkesztőség a COPE folyamatábrákon leírt eljárásrendeket követi.
Panaszok kivizsgálása
A szerkesztőkkel, szerkesztőbizottsági tagokkal, vagy a kiadó munkatársaival szembeni panaszokat a Jogtudományi Közlöny főszerkesztője vizsgálja ki.
Szerzőség
Mindazon személyek, akik a közlemény elkészítésében vagy a közlemény alapjául szolgáló kutatásban számottevő részt vállaltak, a közlemény szerzőiként tüntetendők fel. Közös mű esetén a kapcsolattartó szerző köteles valamennyi szerző hozzájárulását kérni a mű közlésre történő benyújtásához, és csak az a kézirat fogadható be közlésre, melynek végső változatát valamennyi szerző jóváhagyta.
Összeférhetetlenség
Valamennyi szerző köteles jelezni a szerkesztőségnek, ha személyükkel összefüggésben bármiféle összeférhetetlenségi ok állna fenn.
Kötelezettségek
Szerkesztőség
A szerkesztők kötelesek egymással és a főszerkesztővel együttműködni a szerkesztőségi munkafolyamatok és különösen a lektorálási eljárások megszervezésében és megvalósításában. A szerkesztők felelősek a szerzőkkel, bírálókkal és a kiadóval való kapcsolattartásért. A szerkesztők felelnek a közlésre benyújtott kéziratok plágiumellenőrzéséért és a bírálók felkéréséért, kötelesek továbbá a teljes szerkesztőségi munkafolyamatot átláthatóan és az esélyegyenlőség biztosítása mellett megszervezni. A szerkesztők e minőségükben megismert személyes adatokat kötelesek bizalmasan kezelni.
Szerkesztőbizottság
A szerkesztőbizottság egy olyan akadémiai szaktekintélyekből és gyakorlati jogi szakmák képviselőiből álló tudományos testület, melynek feladata a folyóirat szakmai irányainak és tudományos célkitűzéseinek meghatározása. A szerkesztőbizottság feladata különösen a folyóirat szakmai fórumokon történő képviselete, tudományos irányvonalainak meghatározása és a szerkesztőség szakmai támogatása.
Lektorok
A felkért lektorok kötelesek a számukra megküldött kéziratokat bizalmasan kezelni, azokat kizárólag a lektorálási eljárással összefüggésben használhatják fel. Kötelesek továbbá a lektori véleményüket objektíven, a jog- és államtudományokban általában elfogadott általános szakmai elvárásoknak megfelelően elkészíteni, továbbá kötelesek a tudomásukra jutott etikai visszaélésekről a szerkesztőséget tájékoztatni. A lektorálási eljárás teljes ideje alatt a lektorok kötelesek a COPE lektori ajánlásaihoz tartani magukat. A lektorálási eljárás függetlenségének biztosítása érdekében a felkért lektorok kötelesek az esetleges összeférhetetlenségükre felhívni a szerkesztőség figyelmét.
Szerzők
A szerzők kötelesek a közlésre benyújtott kéziratukat a folyóirat szerkesztési szabályaival összhangban előkészíteni, valamint kötelesek nyilatkozni arról, hogy az általuk közlésre benyújtott mű saját szellemi alkotásuk, saját eredeti kutatásukon alapul és korábban máshol még nem közölték, vagy közlésre máshol nem fogadták még be. Közös mű esetén a kapcsolattartó szerző köteles nyilatkozni arról, hogy valamennyi szerző hozzájárulását adta a kézirat közlésre történő benyújtásához.
Szerzői jogi nyilatkozat
A kézirat benyújtásával a szerzők kijelentik, hogy a kézirat a szerzői jogi törvénynek megfelelően kizárólagosan saját szellemi alkotásuk, elkészítéséhez csak az abban feltüntetett forrásokat használták fel, a feltüntetett mértékben.
Kijelentik, hogy a kéziratot, vagy egy azzal tartalmilag legalább 50 százalékban megegyező kéziratot más folyóirathoz nem nyújtottak be, és a jövőben sem fognak benyújtani, azt máshol kizárólag az ORAC Kiadó Kft., valamint a Jogtudományi Közlöny főszerkesztőjének engedélyével jelentetik meg, illetve teszik közzé.
Kijelentik továbbá, hogy tudomással bírnak arról, hogy ha a fenti nyilatkozatukban foglaltakat megsértik, a Jogtudományi Közlönyfolyóirat szerkesztősége és kiadója a jövőbeni kézirataik befogadását és publikálását jogosult megtagadni.
Tulajdonosi jogok
A Jogtudományi Közlöny A Magyar Tudományos Akadémia Állam- és Jogtudományi Bizottságának folyóirata, amelyet kiadóként az ORAC Kiadó Kft. jelentet meg.